2014. augusztus 23.

A Kecskeméti Kisvasút


A A Kecskeméti Kisvasút

Összeállította Maksa Balázs

A Kecskeméti Kisvasút, vagy, ahogy a helyiek ismerik/ismerték a „bugaci kisvasút”, pontos nevén a Kecskeméti Gazdasági Vasút (KGV) egy keskeny nyomközű (760 mm) vasúti hálózat (volt) az Alföld szívében. Két vonalból áll(t), a 148-as vonalból, mely Kecskemét–Kiskőrös között húzódik, illetve a 149-esből, mely Kecskemét–Kiskunmajsa között létesít kapcsolatot.
Az érintett vicinális halálának órája a 2009/2010. évi menetrendváltással ütött. A személyszállítás a teljes hálózaton szünetel 2009. december 13-tól. Az utolsó menetrendszerinti járatok Kiskőrös felé december 11-én, Kiskunmajsa felé december 12-én indultak útnak.

A Kecskeméti Gazdasági Vasút pályahálózatának térképe
A Kisvasút története
A Kecskeméti Kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalánál dolgozó Bakkay József vetette fel először, hogy a Bugac melletti erdőkből a tüzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe. A 15 km-es iparvágányt 1917-ben adták át. A vasút 760 mm-es nyomtávval épült.
A vasútüzem kibővítése 1927 őszén kezdődött. A Kecskemét– Kiskunmajsa közötti 51 km-es fővonalat 1928. szeptember 12-én adták át. Ezzel együtt megépült Kecskeméten a Rávágy téri új végállomás és az átrakodó a nagyvasúthoz. A környékbeli tanyákon élőknek nagy fejlődést jelentett a kisvonat, mert ez volt az egyetlen közlekedési eszközük. A személyszállítás mellett a megtermelt árukat is gyorsan tudták elszállítatni a városba, illetve az átrakodó állomásnak köszönhetően bárhova az országon belül. Ezen a vonalon már kezdetektől napi három vonatpár közlekedett, reggel, délben és este.
Az 1929–33 közötti gazdasági válság miatt a vasút léte veszélybe került. Kecskemét város vezetői nem nyugodtak bele, hogy a nemrégiben épített vasútjukat a bezárás fenyegeti. A jövőt a turizmusban látták. Létrehozták a Kecskeméti Idegenforgalmi Irodát, mely Bugacpusztán programokat, kirándulásokat kezdett szervezni. Óriási kampánnyal hívták fel az emberek figyelmét a kisvasútra és Bugacpusztára. Több neves külföldi személyiség is megfordult itt.

Móricgátnál halad vonatával a 490.053-as gőzös
(Fotó: Csanádi Sándor, 1999)
1935-ben a nagy sikerre való tekintettel, felmerült az ötlet, hogy Kiskőrösig meg kellene hosszabbítani a pályát. Sajnos a II. világháború közbeszólt. 1947-ben Törökfáitól Páhiig, majd 1948-ban Kiskőrösig megépítették a vágányokat. Így a vasútüzem elérte a 100 km-es vágányhosszt.
1949 elején Kecskemét város tulajdonából a MÁV tulajdonába került a kisvonat. Ekkor a két vonal éves utasforgalma meghaladta a 400 ezer főt. Paci napokon a szerelvények 5 személyszállító és egy, vagy két poggyászkocsiból álltak. A szerelvények 1961 decemberéig egészen a Rávágy téri végállomásig közlekedtek. 1961-ben területrendezés miatt felszedték a Rávágy tér és az átrakodó közti mintegy 1 km-es szakaszt. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciónak az eredményeként új járművek érkeztek a vonalra - bár a megszüntetése a 70-es években is napirenden volt. 1980-ban felszámolták a Kecskemét-alsó állomásig közlekedő pályaszakaszt, így a teheráru átrakodásának lehetősége megszűnt. 1981-ben a Halasi úti felüljáró építése miatt egyes vágányokat felszedtek, az állomás területét megcsonkították.
A folyamatosan csökkenő utasforgalom miatt a 2000-es években általánossá váltak az egy kocsis szerelvények. A kisvasúton 2009 decemberében szűnt meg a személyszállítás. Az utolsó menetrendszerinti járat Kiskunmajsa felé december 12-én indult útnak. A tervezet szerint ugyanakkor a kiskőrösi vonalrész is ekkor közlekedtette volna az utolsó járatot, azonban december 11-én Kispáhi közelében kisiklott az egyik személyvonat. A fenntartó MÁV úgy döntött, hogy a pályát nem állítja helyre, így az utolsó menetrendi napon vonatpótló autóbuszok közlekedtek Kecskemét–Kiskőrös között.
A bezárás utáni napok
A bezárást követően bizonytalanná vált az egykor szebb napokat megélt kisvasút sorsa. Sajnos hamar felütötte a fejét a vandalizmus mind a pálya, mind az épületek, járművek tekintetében. Minden bizonnyal ma sem jobb az infrastruktúrájának állaga.
Némi reményre adott okot az Európai Múzeum- és Turistavasutak Szövetségének 2010-es konferenciája, melynek Magyarország adott otthont. A konferencia utolsó napján (2010. április 28.) a külföldi delegációk tiszteletére ismét dízelröfögéstől lett hangos a kisvasút és egy külön utazás erejéig ismét zakatolt egyet Kecskemét KK–Bugac-felső között. Ekkor vetődött fel az az elképzelés, hogy a kecskeméti kisvasút egy része működhetne a jövőben turistavasútként. Azonban ennek napjainkig semmi nyoma sem tapasztalható.
Kecskemét KK felvételi épülete és környezete

Az utolsó üzemnapján az Mk48-as, 
szerelvényével Bugac-felső állomáson
(Fotó: Simon József, 2009.12.12.)
A Kecskeméti Gazdasági Vasút kiinduló állomása Kecskemét déli részén helyezkedik el, a Halasi úttal párhuzamosan. A felvételi épület erősen leromlott állapotban van, helyenként az eredeti állapot apró nyomai is felfedezhetők azon. Az épület középrizalitján a város címere látható, a tetőn pedig a KGV (Kecskeméti Gazdasági Vasút) kovácsoltvas-felirat. Az állomás kétállásos fűtőházzal rendelkezik, mellette szénszerelő daru található. A dízelüzemű gépekre áttérve kialakítottak egy csonkavágányt is, mely a gépek gázolajszerelésére volt hivatott.

Műszaki adatok
Kecskemét–Kiskőrös-vasútvonal
Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonal
Vonalszám:
148
Vonalszám:
149
Hossz:
54 km
Hossz:
52 km
Nyomtávolság:
760 mm
Nyomtávolság:
760 mm
Max. sebesség:
40 km/h
Max. sebesség:
40 km/h
A vasúti pálya teljes hosszában egyvágányú. A kecskeméti állomásrész rendelkezik ezen túl egy tároló vágánnyal, és három fordító-indító vágánnyal. Törökfái, Orgovány és Bugac-felső állomásokon három vágány található, míg a többi állomás kétvágányos. A pályán engedélyezett maximális sebesség 40 km/h. A bezárást megelőzően Kecskemét–Bugac között 30–35 km/h volt az engedélyezett sebesség, de a gyakori pályahibák miatt sokhelyütt 15 km/h-ás korlátozások voltak. A pályahibából eredő siklások a bezárást megelőző években egyre gyakoribbak voltak.
A Kecskeméti Kisvasút egykori kötelékébe tartozó járművek listája:
- 490,053 pályaszámú gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő, 1942-ben készült a MÁVAG gyárában, 1983-ban a Szobi Gazdasági Vasútról szállították át. Jelenleg már a Gyermekvasúton üzemel, Budapesten.
- Mk48 sorozatú dízelmozdonyok (4 db, pályaszámaik: 2013, 2022, 2030, 2036)
- Ba-w személykocsik a menetrendszerű forgalomhoz (6 db: 25-01 441-9, 447-6, 448-4, 451-8, 452-6, 453-4)
- Ba-w személykocsik a nosztalgia járatokhoz (3 db: 25-01 454-2, 455-9 és 456-7)
- BDa-w személykocsik (6 db: 25-01 610-9, 611-7, 612-5, 613-3, 615-8)


Irodalom és képek
Horváth Ferenc, dr. 2003: 75 éves a bugaci kisvasút, Budapest, Tiberias Bt.
Kecskeméti Kisvasút galéria, Kisvasutak Baráti Köre, [http://www.kisvasut.hu/showgallery.php?a=1093 – 2014.08.23.].
Kecskeméti Kisvasút szócikk, Wikipédia, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskem%C3%A9ti_Kisvas%C3%BAt – 2014.08.23.].
Kecskeméti Kisvasút, MÁV Zrt., [www.mav.hu/szolgaltatasok/kecskemeti_kk.php – 2014.08.23.].
Tusnádi Csaba Károly 2000: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió.

Galéria

Kattints a képre a nagyobb méretért!
A képek forrása - ahol nincs külön jelölve - a kisvasut.hu.

A LOWA mozdony most Szobon üzemel. (fotó Tatai András, 2006.08.07.)

Vörös csillag még van, de ezt ellensúlyozandó a nemzetiszín trikolór is felkerült a gépre - 1988-89 magasságában járunk Kiskőrösön

Törökfáira érkezett a nosztalgiavonat

Orgovány, a váróteremként szolgáló egykori teherkocsival (fotó Fodor Illés, 1998.)
A Kecskeméti Gazdasági Vasút pályahálózatának térképe (Forrás: Máv Zrt.)
Dr. Horváth Ferenc 75 éves a bugaci kisvasút c. könyvéből - "Jakab" gőzös szerelvényével, Sávolt János mozdonyvezetővel indulásra készen

Rávágy tér (Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteményébe Lengyelné Sándorffy Magdolnától [Sándorffy István])

Rávágy tér, Bajtay Ferenc felvétele (Katona József Múzeum)

Az egykori Rávágy téri állomás épülete (Forrás: A Kecskeméti Kisvasút végnapjai c. film)

Az egykori pálya a Rávágy térig (Forrás: A Kecskeméti Kisvasút végnapjai c. film)
A már elbontott Rávágy téri szakasz nélkül, Kecskemét-alsóig (Forrás: A Kecskeméti Kisvasút végnapjai c. film)

Törökfái vá. (fotóFodor Illés, 1998.)

Teherkocsik Kiskőrösön a teherszállítás utolsó időszakában

Magyarsor mh. (fotó Fodor Illés, 1998.)

Kecskeméti hangulat egy nyári reggelen (fotó Kardos Zoltán, 2008.08.09.)

Kiskőrös KK, indulás előtt, két kocsival (fotó Fodor Illés, 1998.)

Mk48 2021, mely jelenleg a LÁEV-en üzemel (fotó Tatai András, 2006.08.07.)

Mk48,2039,a mozdonyt 1983-ban vágták szét

Móricgátnál halad vonatával a 490,053-as (fotó Csanádi Sándor, 1999.08.07.)

Látogatás Kecskemét KK állomáson (fotó Tatai András, 2006.08.07.)

Kisvasúti napi csúcsforgalom Bugac felsőn (fotóCsanádi Sándor, 1999.08.07.)

Kecskemét, 2000


Kecskemét-Kiskunmajsa 2007. évi menetrend
Kecskemét-Kiskőrös 2007.évi menetrend


Hatalmas forgalom Kecskeméten

GV 3719 kiállítva (fotó Tatai András, 2006.08.07.)



Búcsúzik a személyzet (fotó Lőcsei Dezső, 2009.12.12.)

GANZ motorkocsik a mozdonyszínben

Búcsú a kisvasúttól... (fotó Lőcsei Dezső, 2009.12.12.)

Búcsú a kisvasúttól... (fotó Lőcsei Dezső, 2009.12.12.)

Az Austin sínautó jelenleg a Szentesi járműkiállítás becses darabja (fotóTatai András, 2006.08.07.)
(fotó Szűcs Zoltán, 2009.08.09.)

Az Ezüstnyíl sínbusz (fotó Tatai András, 2006.08.07.)
Bugac-felső állomás felvételi épülete (fotó Horváthné Vastag Anna, 2014.07.3.)
490-es gőzöshöz való kazán tűzszekrénye (fotó Horváthné Vastag Anna, 2011.10.16.)
(Forrás Vasútgépészet 2011/2)
(Forrás Vasútgépészet 2011/2)
(Forrás Vasútgépészet 2011/2)

Nosztalgiajegy (fotó Szűcs Zoltán, 2009.08.09.)
Az utolsó írásbeli rendelkezés (fotó Simon József, 2009.12.12.)